2014. május 27., kedd

2014. május 26., hétfő

Újra élsz

A remény sosem tűnt el. Érezted már valaha, hogy ami régen fontos volt, az idő múlásával halványodik benned, de sosem szűnik meg létezni? Érezted, hogy a tűz, ami benned lobog, majdnem kihúnyt és feladod, nincs mivel táplálnod többé? Érezted már valaha azt a gyötrelmet, hogy vársz valamire, ami talán sosem jön el? És amikor egyszercsak becsukod a szemed, veszel egy levegőt és kimondanád magadban: Értem, beletörődöm, így kell lennie. Elteszem a szívem mélyén egy dobozba az érzést - mert nem elveszíteni akarom - a doboz kulcsát pedig kezemben tartva őrzöm. Az emlékek, a szavak, a szépség és a zene ebben a dobozban pihen. És ebben a szent pillanatban történik valami. A parázs lángra kap, a gyomrod görcsbe rándul, az izgatottság végigcikázik bensődben és újra elkap a hév, a régi indulat. Fiatalodsz 20 évet, a szemed csillog, a gondolatok megállíthatatlanul zúgnak a fejedben. Nem nosztalgia ez kérem szépen, hanem a valóság, de kell pár nap, amíg eljut a tudatodig, hogy ami történik, az IGAZ. Mindened megvan. Család, otthon, szeretet, munka, amit szeretsz és még némi jólét is jutott osztályrészül. Boldog vagy, ez nem kérdés. De az a gyönyörűséges tűz, amit a zene lobbant lángra benned, az rettenetesen hiányzott. Hiányzott a közösség, akikkel együtt lélegeztél egy-egy koncerten, akik ugyanazt érezték, mint te, ha megszólaltak a dalok. És most újra itt van. Nevet a szíved furcsán dobogva. Valami elkezdődött. Újra élsz.