Alkotó
Tárd ki magad nekem
sminkeld ki az elmédet
tudod hogy nem kellenek
hozzá ecsetek és festékek
Ceruzáddal
Rajzold meg magad
aztán rajzolj mellé engem
és a szürke vonásokból
életre kelünk ketten
Homokból
Építsd meg magad
aztán építs mellé engem
S ahogy a kezed formáz
úgy kel életre a testem
Zenéddel
Lehellj magadba lelket
aztán lehellj magadba engem
Mert a te lelked az enyém is
Amint benned magamra leltem
De
Ne öltöztesd magad
és ne öltöztess engem
jó lesz nekünk pőrén
összeolvadva ketten...
(Szegedi-Szabó Beáta 2011.04.08)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése